Megéri a hővisszanyerős szellőztető?
Felmerül a kérdés, hogy megéri a hővisszanyerős szellőztető telepítése? Egyáltalán miért van rá szükség, hiszen eddig is tökéletesen elvoltunk nélküle. Felnőttünk, majd leéltünk bennük egy egész életet. A válasz, hogy mai házaink már szinte egyáltalán nem szellőznek, mivel energiatakarékossági okokból hermetikusan lezártuk őket. Ez természetesen a fűtési és hűtési számláinknak nagyon jó tesz, de az emberi szervezetnek is? Sajnos koránt sem.
Az ember számára alapvető életfeltétel a megfelelő minőségű és mennyiségű oxigéndús levegő.
Szén-dioxid felhalmozódás
Egy átlagos ember 1 perc alatt 14-16-szor vesz levegőt. Egy levegővétel során a belélegzett levegő térfogata 0,5 liter, azaz a légzési perctérfogat 7-8 liter. Ez óránként 480 liter levegőt jelent. Ebből adódóan jön a rossz hír, hogy óránként 19-20 liter szén-dioxidot is kibocsájtunk. Azokban a terekben, ahol nincs megfelelő szellőzés a szén-dioxid feldúsul.
Max von Pettenkofer vizsgálta a komfortterek levegőjét és megállapította, hogy a 0,1 tf% (1000 ppm) a „jó levegő” kritériuma. (Dr.Kalmári, Épgéplap)
Az 1000 ppm feletti szén-dioxid szint az emberi szervezetre számos rossz hatással van.
Forrás:https://axiomet.eu/hu/hu/page/1954/Belteri-levegominoseg-monitorozasa/
A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának lapján jelent meg egy cikk arról , hogy miként is változik a levegő minősége a lakóterekben:
“Magyarázat az ábrához:
narancssárga vonal: 2 felnőtt, minden nyílászáró csukva
sárga vonal: 2 felnőtt, ablak bukóra nyitva
barna vonal: 2 felnőtt, beltéri ajtó nyitva
kék vonal: 1 felnőtt, minden nyílászáró csukva
szürke vonal: 2 felnőtt, ablak teljesen kitárva ”
https://www.e-gepesz.hu/cikkek/16520-nyugodt-alom
“Egy felnőtt esetén csukott nyílászáróknál, mint látható, több mint 2300 ppm-ig emelkedett a CO2-szint reggelre, két felnőttnél viszont még éjszaka szellőztetni kellett, amikor az egyik lakó fejfájásra ébredt és látta, hogy a CO2-szint majdnem 3000 ppm-ig emelkedett.
Következtetés: lakótereink nem élhetők megfelelő légellátás nélkül! Nem világmegváltó újdonság, de a szakmán kívül még mindig nem sokan törődnek vele.”
További egészség befolyásoló tényezők
Sajnos a szén-dioxid koncentráció csak egyik nehézség a sok közül, amivel szerveztünknek szembe kell néznie egy modern lakótér esetében. További számosegészségkárosító tényező is fent áll:
Forrás: https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2013/cikkek/belteri-levegominoseg
Beltéri légszennyezés egészségügyi hatásai
A beltéri szennyezet levegő szervezetre gyakorolt hatásáról a Válaszút Alapítvány a www.legszennyezes.hu oldalán a következőket írta:
“Legfőképp a légzőszerveinkre van negatív befolyással, hiszen a belélegzett levegővel és annak minden káros, láthatatlan összetevőjével a tüdőnk közvetlenül érintkezik. A folyamatosan belélegzett, rossz minőségű beltéri levegő következménye lehet alsó légúti megbetegedés, tüdőgyulladás (a kutatások szerint a gyermekhalálozások közel fele történik emiatt), krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD, krónikus bronchitis, ami a nők esetében jelent háromszor nagyobb kockázatot), hörghurut és tüdőrák (éves átlagban 1,5%-a tulajdonítható a beltéri rossz levegőnek). A beltéri füst okozta szállópor és egyéb szennyező anyagok további, közvetett egészségügyi kockázatokkal is bírnak, mint asztma, fejfájás, kimerültség, hányinger, gyulladások, immunválasz lecsökkenése, a vér oxigénszállító képességének leromlása, alacsony születési súly, garatgyulladás, gégerák, ischaemiás szívbetegség, idegbénulás.”
A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség jelentésében többek között részletezte a következőket:
A lakásokban jelentősen megemelkedő illékony szerves anyagok (VOC) koncentrációja fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet, hosszútávon máj- és idegrendszeri károsodás előidézői is lehetnek.
Szintén a Levegő Munkacsoport fejti ki, hogy nem véletlenül kezdték el szélesebb közegben használni a „beteg épület szindróma” kifejezést.
“A megbetegedés jellemzően nyálkahártya-irritációval, rosszulléttel jár. Az elsődleges kiváltó oknak a rossz beltéri levegőminőséget tartják, aminek kialakulásában a nem megfelelő légcsere mellett szerepe lehet a tisztítószerekből, műszaki cikkekből kijutó anyagoknak, esetleg a közeli garázsokból származó kipufogógázoknak, de akár a rossz megvilágításnak és a zajnak is. A WHO ’80-as években végzett felmérése szerint az új vagy felújított épületek közel harmadában rossz a levegőminőség. Bár a probléma régóta ismert, még ma is nagy számban vannak silány beltéri levegőminőségű épületek.”
Fenti információkból jól látható, hogy szellőztető rendszerre a mai modern házainkban igen is szükség van! Nem kérdés, hogy meg lehet lenni nélküle, de hosszútávon biztosan megéri kihagyni a házunkból?
ingyenes hővisszanyerős szellőztető tanácsadás!
Gondolkozik hővisszanyerős szellőztető telepítésében? Akkor kérje most ingyenes tanácsadásunkat!
Telefonon végigmegyünk a legfontosabb kérdéseken.
Tanácsadásért kattintson az alábbi gombra:
